Forr�s: www.cats.hu

Az abesszin

Azt tartj�k: ez az �llat a f�ra�k szent macsk�j�t�l sz�rmazik, de sokkal val�sz�n�bb, hogy tudatos �s gondos teny�szt�i munka eredm�nye. Az viszont t�ny �s val�, hogy a r�gi egyiptomi fresk�kon fellelhet� macska�br�zol�sok nagyon hasonl�tanak az abesszin cic�ra. Az is t�ny, hogy a r�maiak vittek magukkal Egyiptomb�l ilyenf�le macsk�kat Angli�ba, s ezek lehettek a mai abesszin el�dei. Mindenesetre a hivatalos standard Angli�ban k�sz�lt el 1929-ben, de m�r 1883-ban ki�ll�tottak n�h�ny p�ld�nyt a londoni Krist�ly-palot�ban megrendezett sz�ps�gversenyen. Az egyik legkedveltebb r�vid sz�r� fajta. Rajong�i szerint olyan, mint egy miniat�r puma. Egy bizonyos: intelligens, k�szs�ges �s - ami pedig "macskak�r�kben" el�g nagy ritkas�g! - engedelmes �llat. R�vid sz�r�, v�r�s �s k�k sz�nv�ltozatban teny�sztik. Elt�r az �sszes r�vid sz�r� v�ltozatt�l. Sz�rzete gy�r�z�tt, nem gy�r�z�tt sz�rsz�lak csak a has �s a v�gtagok bels� fel�let�n tal�lhat�, ezek a sz�rsz�lak vil�gosabbak is. H�t�n egy s�t�tebb, a farok v�g�ig h�z�d� hosszanti cs�k lehet, amely b�r nem k�telez�, de ha m�gis l�that�, akkor nem lehet t�l sz�les. A sz�rzet sz�ne t�bbf�le lehet, k�z�l�k nyolcat szabv�nyos�tottak. Mozg�sa kecses, viselked�se �vatos. Gazd�j�hoz h�s�ges, ragaszkod�, kiss� k�nyesked�, nagyobb t�rsas�gban nem �l sz�vesen, hangja m�g t�zel�skor is halk, j� m�sz�. A fajta k�zepes nagys�g�, v�gtagjai karcs�ak, farka hossz�, t�ve vaskos, a v�g�n elkeskenyedik. A k�lyk�k sz�let�s�kkor s�t�t sz�n�ek, a sz�rsz�lak nem gy�r�z�ttek. Viszonylag lassan fejl�dnek a kicsik. �rdekes, hogy t�bb h�mivar� abesszin sz�letik, mint n�st�ny. A vadsz�n�re jellemz� a melegbarna sz�n feket�n gy�r�z�tt sz�rsz�lakkal. Orrt�kre t�glav�r�s, fekete szeg�llyel, talpp�rn�i feket�k. A v�r�sess�rga abesszin bund�ja r�zv�r�s, a sz�rsz�lakon v�r�sesbarna gy�r�z�tts�g figyelhet� meg. Az orrt�k�r r�zsasz�n�, szeg�lye v�r�sesbarna, a talpp�rn�k r�zsasz�n�ek. Orra k�zepes hossz�s�g�, enyh�n �velt, szeme nagy, mandula alak�, z�ld vagy borosty�nsz�n�. A szemsz�ne gyakran v�ltozik, j�l t�kr�zi a cica hangulat�t �s eg�szs�gi �llapot�t. Viszonylag nagy f�le van, amely mereven felfel� mutat, cs�csa lekerek�tett, v�g�n sz�rpamacs tal�lhat� ugyan�gy, mint a hi�znak.