Forrs: www.cats.hu
Az abesszin
Azt tartjk: ez az llat a frak szent macskjtl szrmazik, de sokkal valsznbb, hogy tudatos s gondos tenyszti munka eredmnye. Az viszont tny s val, hogy a rgi egyiptomi freskkon fellelhet macskabrzolsok nagyon hasonltanak az abesszin cicra. Az is tny, hogy a rmaiak vittek magukkal Egyiptombl ilyenfle macskkat Angliba, s ezek lehettek a mai abesszin eldei. Mindenesetre a hivatalos standard Angliban kszlt el 1929-ben, de mr 1883-ban killtottak nhny pldnyt a londoni Kristly-palotban megrendezett szpsgversenyen. Az egyik legkedveltebb rvid szr fajta. Rajongi szerint olyan, mint egy miniatr puma. Egy bizonyos: intelligens, kszsges s - ami pedig "macskakrkben" elg nagy ritkasg! - engedelmes llat. Rvid szr, vrs s kk sznvltozatban tenysztik. Eltr az sszes rvid szr vltozattl. Szrzete gyrztt, nem gyrztt szrszlak csak a has s a vgtagok bels felletn tallhat, ezek a szrszlak vilgosabbak is. Htn egy sttebb, a farok vgig hzd hosszanti csk lehet, amely br nem ktelez, de ha mgis lthat, akkor nem lehet tl szles. A szrzet szne tbbfle lehet, kzlk nyolcat szabvnyostottak. Mozgsa kecses, viselkedse vatos. Gazdjhoz hsges, ragaszkod, kiss knyesked, nagyobb trsasgban nem l szvesen, hangja mg tzelskor is halk, j msz. A fajta kzepes nagysg, vgtagjai karcsak, farka hossz, tve vaskos, a vgn elkeskenyedik. A klykk szletskkor stt sznek, a szrszlak nem gyrzttek. Viszonylag lassan fejldnek a kicsik. rdekes, hogy tbb hmivar abesszin szletik, mint nstny. A vadsznre jellemz a melegbarna szn feketn gyrztt szrszlakkal. Orrtkre tglavrs, fekete szegllyel, talpprni feketk. A vrsessrga abesszin bundja rzvrs, a szrszlakon vrsesbarna gyrzttsg figyelhet meg. Az orrtkr rzsaszn, szeglye vrsesbarna, a talpprnk rzsasznek. Orra kzepes hosszsg, enyhn velt, szeme nagy, mandula alak, zld vagy borostynszn. A szemszne gyakran vltozik, jl tkrzi a cica hangulatt s egszsgi llapott. Viszonylag nagy fle van, amely mereven felfel mutat, cscsa lekerektett, vgn szrpamacs tallhat ugyangy, mint a hiznak.
|